A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható







Sövénysármány a Mecseken


a) Sövénysármány (hím), b) földrajzi elterjedése, élőhelyek a Villányi-hegységben és a Mecseken

Első magyarországi fészkelésére a Villányi-hegységben bukkantak rá 1975-ben. Később költő párt találtak Budaörsön is. Az 1980-as évek elején már a Mecsekben is megtelepedett, s azóta rendszeresen költ.

Magyarország legritkábban előforduló fészkelő sármányfaj. Egy holomediterrán faunaelem, melynek hazánkban csak areaperemi populációi élnek a Sopianicumban és a Budai-hegyekben. Molnár István megfigyelése szerint állandó madár a Mecsek vidékén.

Kedveli a napfényes mészkősziklás, dolomitos hegyoldalakat, de megtelepszik a szomszédos szőlőkben és gyümölcsösökben is. Fészkét leginkább cserjékre rakja. Évente kétszer költ. 2-4 fiókáját magvakkal, hernyókkal, rovarokkal és apró csigákkal táplálja.

Védett faj, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.


175 madárfaj a hegységben

Örvös lénykapó

Madarak - Aves

A Mecsek madártani kutatása nem túl hosszú múltra tekint vissza. A középhegység madárvilágáról napvilágot látott első összefoglaló munkák tojásgyűjtők, oológus kutatók tollából jelentek meg. Közéjük tartozik AGÁRDI Ede, aki a Mecsek hegység első részletesebb madártani leírását közölte 1940-ben. Agárdi Pécsvárad térségében élte le élete nagy részét, így a Kelet-Mecsek kiváló ismerője volt. Számos kisebb madártani cikke jelent meg a Madártani Intézet évkönyvében, az Aquilában már nagy összefoglaló munkája előtt is az 1920-as évek elejétől. Őt követte HORVÁTH Lajos, 1953-ban a Magyar Természettudományi Múzeum évkönyvében, az Annalesben megjelent cikkével, majd CSERESNYÉS Szilárd, aki a ragadozó madarakról írt a Vertebrata hungarica-ban. Mindhárom szerző, mint tojásgyűjtő elsősorban a fészkelőmadarak ismertetésére, tehát a madárvilág tavaszi aspektusának bemutatására helyezi a hangsúlyt, ami természetesen szintén lényeges. Fontos faunisztikai munkát közöl MOLNÁR István (1984), ki a Mecsek madárvilágát Komló város központtal az 1960 és 1983 között végzett megfigyeléseire alapozva ismerteti 102 faj alapján. Sok kutatni való maradt viszont a fent mondottak szerint az őszi átvonuló és a Mecsekben telelő madár fajokat illetően. Ilyenformán még számomra is maradt kevés felfedezni való az őszi és téli időszakban.
A Mecsek területén, illetve földrajzilag nem könnyen lehatárolható térségében összesen 47 családhoz tartozó 175 madárfaj nyer említést valamely szakirodalomban, található valamelyik múzeumi gyűjteményben, illetve került kimutatásra a 2003–2005. években tett terület bejárások során. A nagy léptékű rendszertani felosztás szerint 24 család 83 faja a nem-énekes (Non-Passeres) rendekhez tartozik, míg 23 család 92 faja az énekesek (Passeres) rendjéhez sorolható.
A legnépesebb, azaz a legnagyobb fajszámmal rendelkező családok a poszátafélék (Sylviidae) 16 fajjal, a vágómadárfélék vagy héjafélék (Accipitridae) szintén 16 fajjal, a rigófélék (Turdidae) 13, a pintyfélék (Fringillidae) 10, illetve a harkályfélék (Picidae) 8 fajjal. A kiemelten említett öt család összesen 63 faja felöleli az összfajszám 36%-át. A 175 fajból 117 a fészkelő fajok száma, beleértve azokat is, amelyek egykoron fészkeltek, de napjainkra „eltűntek” a Mecsek recens avifaunájából, mint például a szalakóta, vagy a kis őrgébics.

Részletes irodalom:
Bankovics A. (2006): A Mecsek madárvilága (Aves). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. – Folia comloensis 15: 317-360.



Az első magyar fészekodúgyár

FÉSZEKODÚGYÁR Kárászon
MADÁRKUTATÁS Pécsváradon


A madarak megismerésének és védelmének nemes gondolata és gyakorlata a 20. század elejére nyúlik vissza (FAZEKAS 1984, 1989, 1996). KÜHNEL Márton a Bajorországból áttelepült vízimolnár fia 1904-ben Kárászon – HERMANN Ottó és CSÖRGEI Titusz útmutatásai alapján – megalapította Magyarország első fészekodú gyárát. KÜHNEL Márton odúival és etetőivel részt vett a milánói és a barcelonai világkiállításokon, s mindkét helyről aranyéremmel tért haza. Sikerei felkeltették a Magyar Filmiroda figyelmét is, s az 1930-as években mozifilmet forgattak a Kelet-Mecsekben a madarak életéről és védelméről.
Nem tudjuk, hogy a kárászi természetvédő KÜHNEL Márton vajon ismerte-e a Mecsek déli oldalán, Pécsváradon élő Agárdi Edét, akit tudománytörténetileg az első olyan helyben lakó természetbúvár volt, s a két világháború között országos hírű ornitológussá vált. Az Ő publikációi nyomán (vö. BANKOVICS A. irodalomjegyzékével) vált ismertté először a Kelet-Mecsek madárfaunája. Munkásságát HORVÁTH Lajos pécsi gimnáziumi tanár folytatta, aki később a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója lett, s MOLNÁR István erdőmérnökkel lerakták a Mecsek madárfaunisztikai alapjait.

Irodalom:
FAZEKAS I. (2005): Tájtörténet, élőhelyek, növényzet és állatvilág. In Fazekas I. (szerk.): A komlói térség természeti és kultúrtörténeti öröksége. – regioGRAFO Bt. Komló, pp.123–166.


A titokzatos haris

Haris – Crex crex (Linnaeus, 1758)

Az 1920-as és 1930-as években, mint AGÁRDI (1940) írja mindenfelé lehetett hallani Pécsvárad környékén május-júniusban. Gyűjteményében egy 8-as, két 9-es és egy 11-es fészekalj van. Napjainkra ez a fokozottan védett madár országosan, sőt Európa szerte megritkult, de élőhely igényeinek ismeretében nem lehetetlen, hogy a Kelet-Mecsekből lefutó széles völgyek rétjein ismét előkerül.
Az újabb kutatások szerint időnként fészkel a Zobákpuszta és Magyaregregy közötti Völgységi-patak mentén. Hallották hangját a Komló melletti Jánosipuszta vizes rétjén, sőt Bükkösdön is.




A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés