A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható







Kisemlősök - Micromammalia

A képen a Myotis bechstenii

A Mecsek hegység kisemlős faunája napjainkig gyakorlatilag minimális kutatottsággal rendelkezett. Ez alól a denevérek jelentenek kivételt, mely csoportból már az 1800-as években is említettek mecseki előfordulású fajokat. 1845-ben PETÉNYI Salamon és FRIVALDSZKI János (1865) végzett kutatásokat, ők írták le elsőként az Abaligeti-barlangból a hosszúszárnyú- (Miniopterus schreibersii), valamint a nagy patkósdenevért (Rhinolophus ferrumequinum). A hazai zoológiatörténet szempontjából is érdekes adatok ezek, ugyanis a nagy patkósdenevért korábbi nevén dombosorrú orrbötöknek helytelenül Rhinolophus clivosus-nak határozták meg. A hosszúszárnyú denevért Schreibers denevéreként említik és Vespertilio schreibersii tudományos néven szerepel. 1863-ban SCHMIDL Adolf szintén erről a helyről írja le a hegyesorrú denevért (Myotis blythi). BALASSA Ferenc 1905-ben először jelzi a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) előfordulását. DUDICH Endre 1924-ben a Myotis dasycneme jelenlétéről számol be a Mélyvölgyi-kőfülkében. KUBACSKA András (1927) újabb fajokkal gazdagítja az Abaligeti-barlang ismert faunáját: közönséges denevér (Myotis myotis), vízi denevér (Myotis daubentonii). Érdemes megemlíteni VÉRTES László ősrégészeti eredményeit, melynek eredményeként a következő pleisztocén korú kisemlős maradványok kerültek elő a Mély-völgyi-kőfülkéből: vakond (Talpa europea), erdei cickány (Sorex araneus), közönséges vízicickány (Neomys fodiens), mezei cickány (Crocidura leucodon), erdei pocok (Clethrionomys glareolus), mezei pocok (Microtus arvalis), földipocok (Pitymys subterraneus), közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) hosszúlábú denevér (Myotis capaccini), közönséges denevér (Myotis myotis), törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus), kései denevér (Eptesicus serotinus), északi denevér (Eptesicus nillsonii), barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus), hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii).


Horgasszőrű denevér

TOPÁL György (1954) írta le először az Abaligeti-barlangból a horgasszőrű denevért (Myotis nattereri) a korai denevért (Nyctalus noctula) a törpedenevért (Pipistrellus pipistrellus) és a nagyfülű denevért (Plecotus auritus) pécsi lelőhellyel említi. HAVRANEK László (1962) említi először a durvavitorlájú denevér (Pipistrellus nathusii) előfordulását a mánfai Kőlyuk-barlangból. HORVÁTH Győző az 1980-as évek közepén végzett bagolyköpet elemzést, mely során első alkalommal került elő a Mecsekből a Miller-vízicickány (Neomys anomalus), a pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) és a törpeegér (Micromys minutus). Hosszabb szünet után az 1990-es években új erőre kapott a Mecsek kisemlős kutatása (SZATYOR 1995, 2005). Beindult az épület- és barlanglakó denevérállományok szisztematikus felmérése, majd a jelentősebb kolóniák rendszeres ellenőrzése. 1999-ben megkezdődött a Mecsek rovarevő és rágcsáló faunájának kutatása illetve az erdei, odúlakó denevérfajok felmérése.

Részletes irodalom:
Szatyor M. (2006): A Mecsek hegység kisemlős faunája (Micromammalia). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. – Folia comloensis 15: 361-376.





Hegyesorrú denevér - Myotis blythi


A hegyesorrú denevér szulákszenderre vadászik


A Mecsekből csak hálózással került elő az Abaligeti-barlangból, s a Mánfa melletti Kőlyuk-barlangból.

Földrajzi elterjedése: Kis-Ázsiától, Közép-Európán át egészen a Pireneusi-félszigetig.

Élőhelye: síkságokon és hegyvidékeken egyaránt előfordul. Barlangokban telel.


Szürke hosszúfülű-denevér - Plecotus austriacus

A Mecsekben igen ritka, ez idáig csupán az Abaligeti-barlang és bükkösdi templom padlásán fogták (Szatyor 2006).

Földrajzi elterjedése: A Pireneusi-félszigettől Közép- és Dél-Európán át Közép-Ázsiáig.

Élőhelye: főként nyílt területek.





A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés