A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható







A ritka hegyiszitakötőről

Az utóbbi években több téves információ és közlemény jelent meg a mecseki Cordulegaster fajokról. Többen kimuttaták a bidentatus-t és a boltini-t. Tóth Sándor (Zirc) kutatásai szerint a hegységben jelenleg csak a heros igazolható.
Részletes tanulmánya az alábbi linken olvasható.
(a szerkesztő: 2007.11.10.)

http://docs.google.com/Doc?docid=dcm7qbfq_8fkvx5g&hl=hu


51 szitakötőfaj a Mecsekben

Felső kép: Calopteryx virgo
Alsó kép: Tóth Sándor és Kenyeres Zoltán gyűjtőúton a mecsekpölöskei horgásztónál

A hazai faunát jelenlegi ismereteink szerint 65 taxon alkotja. Közülük eddig a Mecsekben 51-nek az előfordulását sikerült igazolni. A Mecsek a szitakötők szempontjából korábban a mostohán kezelt tájegységek közé tartozott. Az első publikált mecseki adatokat valószínűleg Kohaut Rezsőnek köszönhetjük, aki „A magyarországi szitakötő-félék természetrajza” c. alapvető munkájában (KOHAUT 1896) három szitakötőt (Anax imperator, Lestes barbarus, Sympetrum sanguineum) közöl Pécs lelőhellyel. Az Anax imperator mellett, újabb 3 fajt (Anaciaeschna isosceles, Brachytron pratense, Coenagrion puella) tartalmaz Pongrácz Sándor dolgozata, ugyancsak Pécsről (PONGRÁCZ 1914). Az említett hat fajból négyet vett fel Mocsáry Sándor „A Magyar Birodalom Állatvilága” c. munkába (Mocsáry 1918). Hosszú szünet után csupán Újhelyi Sándor 1951-es és 1952-es gyűjtőútja hozott újabb eredményeket. A hegységet is érintő dolgozatában 15 szitakötő faj a területen való előfordulásáról tudósít (Újhelyi 1955). Ezt követően, a hegységben inkább csak szórványgyűjtések folytak. Az 1950–1960-as évektől kezdve fokozatosan gyarapodott Magyarországon is a szitakötőkkel foglalkozó szakemberek száma, a Mecsek azonban továbbra sem tartozott e rovarok szempontjából kiemelt kutatási területek közé. Ennek ellenére – részben más rovarcsoportokkal foglalkozó specialisták gyűjtőmunkájának eredményeképpen – ha lassan is, de folyamatosan nőtt a hegységből kimutatott taxonok száma.

A Mecsek szitakötő faunáját többségében széles elterjedésű fajok alkotják, viszonylag kevés a főleg középhegységekre jellemző taxon. Ilyen elsősorban a Cordulegaster heros, de ide sorolhatók pl. a Calopteryx virgo, a Pyrrhosoma nymphula és az Aeshna cyanea is. Ugyanakkor nem hiányoznak a faunából az inkább sík vidékeken élő fajok (pl. Anaciaeschna isosceles, Brachytron pratense, Crocothemis servilia stb.) sem.

A kétéltű rovarok közé tartozó, nagy egyedszámban előforduló szitakötők mind a vízi, mind a szárazföldi ökoszisztémában fontos szerepet töltenek be. A lárvák és a kifejlett szitakötők egyaránt ragadozók, az imágók különösen jelentősek az ember számára kellemetlen vagy káros rovarok (pl. különböző legyek, bögölyök, csípőszúnyogok stb.) elszaporodásának megfékezésében. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy főleg a nagyobb testű lárvák kárt okozhatnak pl. halivadék nevelő tavakban.

Irodalom:
Tóth S. (2006): A Mecsek szitakötői (Odonata). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. – Folia comloensis 15: 35-42.


Nemzetközi és hazai védelem

Fent: Gomphus flavipes
Középen: Ophiogomphus cecilia
Lent: Leucorrhinia pectoralis












A Magyarországon előforduló 65 szitakötőfaj közül jelenleg 23 taxon tartozik a védett állatok közé. Közülük öt szerepel az ún. Berni Egyezményben. A Mecsekből 16 védett taxont tartunk nyilván, ami egyértelműen a hegység szitakötő-faunájának értékességét bizonyítja. A Berni Egyezményben szereplő szitakötők közül három (Gomphus flavipes, Ophiogomphus cecilia, Leucorrhinia pectoralis) a Mecsekben is előkerült, azonban közülük a Gomphus flavipes valószínűleg nem él a hegységben, feltehetően kóborló egyede került a hálóba a Misinán.
A Mecsek faunájának kiemelkedő jelentőségű tagja a kétcsíkos hegyi szitakötő (Cordulegaster heros), mely az egyetlen hazai 100 ezer forint eszmei értéket képviselő Odonata.


Nádi acsa (Aeshna mixta)

Az acsák nagyobb testű szitakötőink közé tartozó, kitűnően repülő, látványos rovarok. Leggyakoribb hazai fajuk a nádi acsa (Aeshna mixta) teste meghaladhatja a 6 cm-t. Magyarországon mindenfelé előfordul. Lárvája többnyire náddal és gyékénnyel legalább részben borított, hínárvegetációban gazdag, nagyobb állóvizekben fejlődik. A Mecsekben pl. a Herman Ottó-tóban gyakori, de egyes években mindenhol jelen van a hegység peremvidékének nagyobb halastavaiban, horgászvizeiben is. Imágója vándorlásra hajlamos, táplálékra vadászó egyedei csoportosan, nagy területeket bejárnak. Nem ritkán, szinte hihetetlen tömegben jelennek meg a Mecsek völgyeiben. Rendszerint egészen alacsonyan röpködnek az utak fölött, ilyenkor akár százával esnek áldozatul a járműveknek. 2005 és 2006 nyarának első felében különösen nagy számban, ezrével rajzott a nádi acsa a Vár-völgyben, a Völgyi-réteken, a Váraljai-völgyben, az Egregyi-völgyben a Takanyóban, de pl. a Remete-réten is.

Dr. Tóth Sándor




A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés