A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható








Medveállatkák - Tardigrada

A Mecsek hegységben előforduló Tardigrada fajokról először IHAROS (1940) tudósított. Az általa 1938-ban „Pécsbudafa” (ma Mánfa) környékén gyűjtött mohamintákból 10 faj jelenlétét mutatta ki.
Ezt követően GEBHARDT (1961) tudósít az Orfűi-rét, a Mély-völgy és a „Márévári-völgy” (ma Vár-völgy) forrásainak iszapos talajából kimutatott Macrobiotus hufelandi fajról.
Iharos Gyula Alfonz 1960 és 1961 évben a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya faunakutatási tervének keretében gyűjtött vizsgálati mintákat a Mecsek három tájegységében. A talaj, avar, moha és zuzmó minták gyűjtésében Gebhardt Antal is közreműködött, s ugyancsak gyarapította a begyűjtött minták számát Andrássy István és Soós Árpád is. A tervszerű és célzott kutatási munka keretében Iharos 1135 vizsgálati mintát dolgozott fel, amelyből 36 Tardigrada fajt sikerült kimutatni. A feldolgozás eredményeit IHAROS (1963) összefoglaló dolgozatában ismertette.
IHAROS (1962) ezt megelőzően a Mecsek hegység négy területéről (Abaliget, Magyarürög, Tripammer-fa, Vörös-hegy) származó 4 medveállatka fajról tudósít.
GEBHARDT (1964, 1965) Iharos vizsgálati eredményei alapján ismerteti a Misina- és a Tubes-tetőn gyűjtött mintákból kimutatott 18, illetve a Mecsek hegységből megismert 36 Tardigrada fajt.
Ezt követően hosszú szünet után jelen szerző 1991-ben és 1992-ben Pécs és Orfű környékén gyűjtött, talajról, fáról és kőről származó 10 mohamintában mindössze két fajt (Macrobiotus richtersi és Milnesium tardigradum) tudott kimutatni pécsi mintából (VARGHA eddig nem közölt adatok).
Ugyancsak 1992-ben e sorok írója többek között Hetvehelyen kőről és fáról származó mohamintákat gyűjtött és dolgozott fel, amely során 4 fajt talált, amelyek közül 3 faj (Macrobiotus ovidii, Isohypsibius prosostomus és Ramazzottius anomalus) újnak bizonyult a Mecsek hegységre vonatkozóan (IHAROS & VARGHA 1995). A Macrobiotus ovidii és a Ramazzottius anomalus egyúttal újnak bizonyult a hazai fauna tekintetében is.
Ötvös Edit által bioindikációs célból 1998-ban talajról gyűjtött, Komló térségéből származó mohamintákból 4 Tardigrada faj került elő (VARGHA et al. 2002). A rendelkezésre álló további minták vizsgálata újabb 3 faj jelenlétét igazolta (VARGHA, eddig nem közölt adatok). A komlói mintákból kimutatott fajok közül két faj (Diphascon (Adropion ) prorsirostre és Astatumen trinacriae) eddig ismeretlen volt a Mecsek hegység területéről.

Részletes irodalom:
Vargha B. (2006): A Mecsek hegység medveállatka faunája. In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. - Folia comloensis 15: 15-24.



Fent: Halophthalmus danicus
Lent: Cylisticus convexus

Ászkarákok - Oniscidea

A mecseki szárazföldi ászkarák-fauna kutatásának története
Magyarország szárazföldi Isopodái címmel 1926-ben jelent meg CSIKI Ernő munkája, melyben elsőként közöl adatokat a Mecsekben élő ászkákról. A mű már 10 évvel korábban
elkészült és a benne szereplő adatok megbízhatóságát a szerző kortárs kutatói megkérdőjelezték. A Nemzeti Múzeum Állattára a mai napig őrzi azokat a példányokat, melyeket DUDICH Endre, KESSELYÁK Adorján és MÉHELY Lajos gyűjtöttek az 1920-as években Pécsett és Abaligeten. GEBHARDT Antal az Abaligeti-barlang és a Mecsek forrásainak élővilágát vizsgálva közölt ászkafajokat 1933-ban, 1934-ben és 1960-ban megjelent tanulmányaiban. DUDICH 1942-ben megjelent faunisztikai összefoglalójában 7 ászkafaj mecseki előfordulási adatait találjuk. LOKSA Imre a hazai karsztbokorerdők gerinctelen faunáját vizsgálva a Tubes hegyen is gyűjtött és 1966-ban megjelent könyvében 4 fajt említ a mintavételi területről. Az 1990-es évek derekától kezdve a Pécsi Tudományegyetem munkatársai és hallgatói (FARKAS Sándor, VADKERTI Edit, VILISICS Ferenc, LAJOS Lilla), a Komlói Természettudományi Gyűjtemény igazgatója, FAZEKAS Imre, LOKSA István (D-Düsseldorf) közreműködésével, valamint TÓTH István Zsolt természetvédelmi őr gyűjtött a hegység számos területén. A gyűjtésekből származó anyag feldolgozásának részletes eredményeit FARKAS (2003, 2004a) és VILISICS (2005) publikációi tartalmazzák.

Részletes irodalom:
Farkas S. - Vilisics F. (2006): A Mecsek szárazföldi ászkarák együttesei (Isopoda: Oniscidea). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. - Folia comloensis 15: 25-34.



Egy védett csigafaj


Térkép: A keleti ajtóscsiga elterjedése a Kárpát-medencében és kolonizációs útvonala a Duna mentén

Keleti ajtóscsiga
Pomatias rivulare
(Eichenwald, 1829


Földrajzi elterjedése: Kaukázus, Krím-félsziget, Románia, Balkán
A védett csigafajnak Magyarországon csak három lelőhelye ismert: Mecsek, Szekszárdi-dombság, Bátorliget. Hazánkban a Mecsekben és a Baranyai-Hegyháton éri el földrajzi elterjedésének nyugati határvonalát.
Előfordulása a hegységben állatföldrajzi szempontból igen jelentős. Csak a Kelet-Mecsek (Máza, Vékény) és a Baranyai-Hegyhát (Kisvaszar: Vágyom-völgy) északra néző, hűvös, párás völgyeléseiben él. A faj különösen érzékeny a kiszáradásra és felmelegedésre. Feltehetőleg a jégkorszak utáni mainál hidegebb, párásabb periódus maradványfaja (reliktum) a Mecsekben. Védelme kiemelt feladat.
Pénzben kifejezett értéke: 10 000 Ft.

Fazekas I.

Irodalom:
Uherkovich Á. & Tóth I. Zs. (2001): A Pomatias rivulare mecseki előfordulása. – Folia hist. nat. Mus. matr. 25: 305-207.

Nyilas I. (2006): A Pomatias fajok újabb előfordulásai Magyarországon és állatföldrajzi értékelése. - Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005: 83-88.




A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés