A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható







A Mecsek Orthoptera faunája

Nagy Barnabás: A Mecsek Orthoptera faunájának jellegzetes vonásai

http://www.smmi.hu/termtud/ns/ns9/Nagy%20NS9.pdf


Fürgetetvek

A fürgetetvek rendje Magyarországon a kevéssé kutatott rovarcsoportok közé tartozik. Fokozottan igaz ez a megállapítás a Mecsek hegységre és vidékére. A korábbi szakirodalomban egyetlen adat sem volt innen. A Psocoptera rovarrendre általában jellemző, hogy a magas relatív páratartalmú élőhelyeket részesíti előnyben. Ennek megfelelően Európa faunájában viszonylag kevés a kifejezetten mediterrán elterjedésű faj, és a vizsgált területen ezek sem fordulnak elő. Következésképpen e csoport esetében mediterrán hatásról itt nem beszélhetünk. Ugyanakkor a völgyek kiegyenlített jellegű mezo- és mikroklímája lehetővé teszi olyan fajok (Enderleinella obsoleta, Philotarsus picicornis) előfordulását, amelyek inkább a magashegységek állatai volnának.A kimutatott 26 fürgetetű fajból kilenc ritkasága miatt számottevő természeti értéket képvisel, mivel Magyarországon legfeljebb csak négy-öt helyről került eddig elő. Ezek a Caecilius atricornis, C. burmeisteri, Enderleinella obsoleta, Philtarsus parviceps, P. picicornis, Mesopsocus immunis, Ectopsocus briggsi, Peripsocus didymus és Amphigerontia intermedia. Közülük is kiemelkedik a Mesopsocus immunis és az Amphigerontia intermedia, amely fajoknak nálunk csupán egy vagy két további ismert lelőhelye van, és amelyek egész elterjedési területükön ritkák.


Részletes irodalom:
Sziráki Gy. (2006): Fürgetetvek, vagy fatetű alakúak a Mecsek-vidékén és a Geresdi-dombságon (Psocoptera). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. - Folia comloensis 15: 43-50.


Hártyásszárnyúak

Kép: Crysis viridula
(Grafika: Fazekas I.)

Hártyásszárnyúak - Hymenoptera
Fullánkosok - Aculeata

A Mecsekben a fullánkos Hymenoptera fauna rendszeres feltárása az 1950-es években kezdődött el Móczár L. és munkatársai, Bajári E., Gebhardt A., Móczár M. és Solymosné tevékenységével. Ez a gyűjtőmunka főképpen Pécs és Komló környékére terjedt ki. A múlt század első felében csak alkalmi gyűjtések történtek a hegységben. A szerző 1963-tól kisebb megszakításokkal napjainkig kutatta a hegység faunáját. Az 1950-es években, illetve az annál is régebben gyűjtött anyag a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe került. Ezek egy részéről a faunakatalógusokban többé-kevésbé pontos lelőhelyi adatokat találunk (BAJÁRI 1956; MÓCZÁR L. 1952, 1958; MÓCZÁR L. & SCHWARZ 1968, 1970; MÓCZÁR L. & WARNCKE 1972; MÓCZÁR M. 1953, 1955, 1956, 1957, 1959, 1961). A Fauna Hungariae egyes füzeteiben a lelőhelyi adatok már kevésbé pontosak, többnyire csak a hegységben való előfordulásra hivatkoznak (BAJÁRI 1957; MÓCZÁR L. 1956; MÓCZÁR M. 1957, 1958, 1967). A szerző kutatásainak eredményeiről ez ideig négy publikációban számolt be (JÓZAN 1971, 1985, 1996, 2002). Ezekben az Apidae és a Sphecidae család feldolgozása történt meg.

A több évtizedes kutatómunka során a vizsgált kilenc fullánkos családban 158 nem 803 faja került elő a hegység területén. Az előkerült fajok száma az Apidae család esetében eléri a Magyarország területén kimutatott fajok 66%-át. Ez az arány a Vespidae- és a Sphecidae család esetében 55% körüli, míg a többi családnál 40–50% között ingadozik. Más, hasonló nagyságú magyarországi terület faunakutatásának eredményeivel összevetve a Mecsek kutatásáét, megállapítható, hogy az előkerült fajszám igen jelentős. Csak a Bakonyban és Somogy megyében került elő több méhszerű faj. Ausztria néhány tartományában a kiterjedt gyűjtőmunka ellenére sem haladja meg a kimutatott méhfajok száma a mecsekiét. A Sphecidae fajok tekintetében csak a Bakony előzi meg jelentősebben a Mecseket, többi területtől (Kiskunsági NP, Duna–Dráva NP, Somogyi-dombság) lényeges fajszám eltérés nem alakult ki. Ugyanez mondható el a többi családra vonatkozóan is. A kaparódarázs (Scphecidae) fajok alcsaládonkénti megoszlása eltér a teljes hazai faunáétól. A legmagasabb a Larrinae fajok részesedése, itt a hazai fajok 65%-a került elő. A legalacsonyabb az Astatinae fajok számaránya, csak 33%. Eléggé kicsi a Nyssoninae fajok részesedése is (46%). Az Apidae családban a legjelentősebb a Halictinae és a Megachilinae fajok részesedése, mindkét esetben a hazánkból ismert fajok 71%-a került elő a hegységben. A többi családnál ez az érték viszonylag kicsi szóródást mutat 51%-tól 65%-ig. A legalacsonyabb a Melittinae- és az Anthophorinae fajoknál. A fémdarazsak (Chrysididae) esetében a legtöbb fajt a Chrysis és a Hedychridium nemekben találunk. Az útonállódarazsaknál (Pompilidae) a Priocnemis nem bizonyult a legfajgazdagabbnak, itt a hazai fajok 52%-át tudtuk kimutatni a vizsgált területen. Valamennyi hazánkban kimutatott Passaloecus faj (Sphecidae) előkerült a hegységben. Külön említést érdemel még a Polistes- (Vespidae), Ammophila-, Trypoxylon- (Sphecidae), Chelostoma (Apidae) nem is, ahol a fajok számaránya meghaladja a hazai fajok 80%-át, míg az Eumenes- (Vespidae), Diodontus- (Sphecidae), Lasioglossum-, Coelioxys-, Anthophora-, és a Ceratina (Apidae) fajoknál ez az arány 70-80% között van.

Részletes irodalom:
Józan Zs. (2006): A Mecsek fullánkos hártyásszárnyú faunája (Hymenoptera, Aculeata). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. - Folia comloensis 15: 219-238.



Recésszárnyúak - Neuropterida

Kép: Chrysopa walkeri

A Mecsek hegység a Dunántúli-dombság része; déli fekvése és változatos felszíndomborzata miatt élővilága gazdag, természetvédelmi szempontból figyelemre méltó, ezért az egész Mecsek Natura 2000 terület, azaz Európai Uniós védett terület. A kiemelkedő természetvédelmi értékek halmozott előfordulása ellenére a Mecsek Neuropterida faunája nagyon hiányosan ismert, ugyanis a területen átfogó faunakutatást még nem végeztek. A Mecsek területéről az első recésszárnyú-alkatúakra vonatkozó faunisztikai adatot (Euroleon nostras) BÍRÓ (1885) közölte. Feltételezhetően ugyanezt az adatot említette meg MOCSÁRY (1899) és PONGRÁCZ (1914) is monografikus munkáikban. Emellett még további két faj (Sialis lutaria, Libelloides macaronius) előfordulását közölték. A Mecsekből a Neuropterida faunisztikai adatok ezt követően csak lassan gyarapodtak. SÁTORI (1939) a terület vízi gerinctelen állatvilágát vizsgálva említette meg az Osmylus fulvicephalus és a Sisyra nigra (Sisyra fuscata) előfordulását az Éger-völgyből (Pécs). Később a hazai Neuroptera faunáról íródott monografikus művekben található néhány faunisztikai adat (STEINMANN 1964: Chrysopa walkeri; ÚJHELYI 1968: Chrysopa walkeri, Chrysopa pallens (C. septempunctata), Wesmaelius subnebulosus). Az adatok között különös figyelmet érdemelnek azok, amelyek egy-egy fajnak a faunában történő első említéséről adtak hírt, (STEINMANN 1963, 1967: Palpares libelluloides; ÚJHELYI 1974: Nineta inpunctata; ÚJHELYI 1978: Aleuropteryx loewii). A Mecsek hegység területéről az első nagyobb mennyiségű faunisztikai adatközlést ÁBRAHÁM (1991) tette közé, dolgozatában 47 faj elterjedési adatait publikálta.
A recésszárnyú-alkatú fauna kutatása a Mecsek területén szerénynek nevezhető, ami a legtöbb gerinctelen taxon esetében szintén elmondható.

Részletes irodalom:
Ábrahám L. (2006): A Mecsek recésszárnyú-alkatú faunája és újabb faunisztikai adatai (Nuropterida). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. - Folia comloensis 15: 201-218.




A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés