A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható







A gyapjaslepke bábfürkészlégy

A gyapjaslepke hernyók megjelenését követő hetekben, szokatlan nagyságú legyek rajzottak a Mecsek főleg olyan erdővel borított területein, ahol az elmúlt évben nagyobb mértékű kárt okozott a gyapjaslepke hernyója. Az erdők mellett nagy számban lepték el a településeket is, nem kis riadalmat keltve az emberekben, akik közül többen már e rovarok szervezett irtását követelték. A házi légyhez némileg hasonló, de annál lényegesen nagyobb, inkább csak a szakemberek körében ismert, számunkra teljesen ártalmatlan rovarok főleg a gyapjaslepke bábfürkészlégy (Blepharipa pratensis) egyedei voltak. A fürkészlegyeknek több mint 400 faja fordul elő Magyarországon. A Mecsek fürkészlégy-faunájának feldolgozása még nem történt meg, de a hegységben élő fajok számát legalább 250-re becsülhetjük.

A kétszárnyú rovarok közé tartozó fürkészlegyek kivétel nélkül erősen alkalmazkodott paraziták. A legtöbb fajuk a lepkehernyókat fertőzi meg, de vannak fürkészlégy parazitái a hártyásszárnyúaknak (elsősorban a levéldarazsaknak), a bogaraknak, a poloskáknak, a kabócáknak, a lószúnyog lárváknak, a sáskáknak és a fülbemászóknak is.

A fürkészlegyeknek a parazitálás módja szerint két nagy csoportját különböztetjük meg. A fajok többségének nősténye viszonylag kevés, átlag 100–200 tojást (más néven petét) termel. Ezeket a gazdaállat (hernyó, levéldarázs álhernyó) testére ragasztja vagy annak bőrét tojócsövével átszúrja és a tojását az állat testébe juttatja. A kemény kitines bőrű bogaraknak és poloskáknak kinyújtható tojócsövével a szárnya alá csúsztatja. Más fürkészlegyek tojásaikat a gazdaállat közelében, többnyire falevelekre rakják le. A tojásokból kibújt lárvák egy része aktív mozgással megkeresi a gazdát és befúrja magát a bőre alá. Más fajok (mint a gyapjaslepke bábfürkészlégy is) tojásai a hernyók táplálkozása közben, a levéllel együtt kerülnek be testükbe. Mivel ennél a fertőzési módnál csak viszonylag kevés lárva ér célba, az egy nőstény által termelt apró tojások száma elérheti a négyezret is.

A fürkészlégy lárva a gazda szervezetébe jutva kezdi el élősködő életmódját. Eleinte csak a hernyó testnedveivel táplálkozik, majd a szöveteket kezdi fokozatosan fogyasztani. A gazdaállat a parazitálást nagyon ritkán éli túl, a fürkészlégy lárva legtöbbször a pusztulását okozza. A gyapjaslepke bábfürkészlégy lárvája csak a hernyó bebábozódása után hagyja el elpusztult áldozatát (innen származik a magyar neve). A talajban bábozódik és a következő év tavaszán fejlődik léggyé.

A fürkészlegyek a leghasznosabb rovarok közé tartoznak. Elsősorban az erdő- és a mezőgazdaságban vannak az ember segítségére. A gyapjaslepke hernyók tömeges elszaporodása idején a fürkészlegyek is nagyobb egyedszámban jelennek meg, és más parazita rovarok (pl. fürkészdarazsak), különféle ragadozó rovarok, továbbá vírusok közreműködésével jelentős mértékben hozzájárulnak a hernyó gradációk összeomlásához. Részben ennek lehettünk tanúi az elmúlt évben a Mecsekben is.

Dr. Tóth Sándor

Fotó: A Mecsekben főleg hernyójárásos években mindenfelé gyakori a gyapjaslepke bábfürkészlégy


Milyen szúnyogok csípnek bennünket a Mecsekben?

Magyarországon a maláriának a múlt század első felében történt visszaszorulása következtében a csípőszúnyogok által terjesztett betegségek szerepe ma már kicsi ugyan, de természetesen nem hagyható teljesen figyelmen kívül. Az apró, mindenki által ismert vérszomjas kétszárnyú rovarok napjainkban elsősorban az emberek zaklatása miatt kerülnek évről-évre az érdeklődés középpontjába. Kedvező feltételek esetén, főleg vízpartokon vagy vizek közelében lakók és nyaralók életét keseríthetik meg tavasztól késő őszig. A Mecsek nem tartozik hazánk kiemelkedően szúnyogos területei közé, de azért a hegység sok pontján okoznak kisebb-nagyobb kellemetlenséget ezek a kétszárnyú rovarok. Az egyes fajok csípése nem egyformán fájdalmas és az utóhatásai is különbözőek lehetnek. Az embereket kétségtelenül kevésbé érdekli, hogy milyen faj csípte meg őket. Az azonban talán nem közömbös számunkra, hogy milyen szúnyogok élnek területünkön, közülük melyek és milyen mértékben szerepelnek az általuk okozott ártalomban.

Magyarországon jelenlegi ismereteink szerint 48 csípőszúnyogot tartunk nyilván, közülük az eddigi kutatások során kereken 30 faj előfordulását sikerült a Mecsek térségében is kimutatni. Nem minden csípőszúnyog nősténye támadja az embert. Számos faj táplálkozik szinte kizárólag madarak, emlősállatok vagy kétéltűek vérével. Mindössze néhány faj okoz az embernek jelentősebb ártalmat. A Mecsekben főleg tavasszal és a nyár első felében a fő kellemetlenség forrása az erdős vidékeken rendszerint tömegesen megjelenő erdei szúnyog (Ochlerotatus annulipes). Nagy testű faj, évente egy nemzedéke fejlődik. Lárvája már kora tavasszal, az időjárástól függően, április közepén vagy második felében megjelenik a téli csapadékból képződött mocsaras, tocsogós vízterekben, erdei pocsolyákban, dagonyákban. A lárvák május első felében bábozódnak, majd május közepe táján kirajzanak a szúnyogok. A hímek két-három hét alatt elpusztulnak, a nőstények azonban hosszú életűek, csökkenő egyedszámban június végéig, erdőkben árnyékos helyeken egész nap, de különösen az esti órákban agresszíven támadják az embert. A Mecsekben az erdei szúnyog mellett, évenként változó mértékben, rendszerint jelentősebb ártalmat okoz még nyár elejétől a gyötrő szúnyog (Aedes vexans), az oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus), a foltos szúnyog (Culex modestus), az aranyló szúnyog (Ochlerotatus caspius). Ritkábban támad meg bennünket egyik legszebb hazai szúnyogunk, a tarkapikkelyes szúnyog (Uranotaenia unguiculata).

Dr. Tóth Sándor

Fotó: A nőstény szúnyognak a tojások érleléséhez nagy mennyiségű vérre van szüksége (a képen az erdei szúnyog nősténye látható vérszívás közben)




A balkáni bögöly

A Mecsek jellemző bögölyfaja, a balkáni bögöly

A balkáni bögöly (Philipomyia graeca) közepes méretű, erőteljes testfelépítésű légy. Hatalmas összetett szeme aranyosan csillogó. Csápjának 3. íze élénksárga vagy narancssárga. Tora barnásfekete, potroha aranysárga vagy vörösessárga színű, a szelvények hátát fekete sávok és foltok díszítik. Mediterrán elterjedésű bögöly, Magyarországon szórványosan többfelé megtalálták, de elsősorban a Mecsekre jellemző. A hegység főleg déli lejtőinek völgyeiben, rétjein egyes években sokfelé találkozhatunk vele, de 2006-ban nagyobb egyedszámban rajzott pl. a Takanyó-völgyben és a Váraljai-völgyben is.

Dr. Tóth Sándor





A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés